Két megfigyelési körben válnak felismerhetővé a részletek
Az első helyek olyan információkról szólnak, amelyek meghatározzák, hogy egy mozdulat egyáltalán továbbvihető-e. A hátrébb soroltak inkább a látható mozgásmenetet változtatják meg, vagy szükségtelenül bonyolulttá teszik a feladatot. Ebből egy gyakorlatias megfigyelési sorrend következik: Először figyeld meg a mozgás menetét, aztán kövesd nyomon a hiányzó részletet. Ehhez nem kell a teljes mozdulatsort különálló képkockákra bontanod.
Ha valaki többször is bemutat egy mozdulatot, figyeld meg két körben. Az első alkalommal állj meg egy pillanatra, és nézd az egész embert: Hol kezdődik a mozdulat, merre halad a test, hogyan ér véget? A második alkalommal csak azt a részt kövesd, amely az első próbálkozásnál nem volt egyértelmű, például az egyik láb terhelését. Ha megfigyelés alapján szeretnél tánclépéseket tanulni, ez a behatárolt feladat többet segít, mint ha megpróbálnál egyszerre minden látható részletet megjegyezni.
A súlyváltással végzett Rock Step különösen jól megmutatja a különbséget a láb pozíciója és a tényleges terhelés között. A lassú keringő oldalirányú lépésénél ehelyett a kezdőpont és a befejezés közötti utat figyelheted meg. Ezek a példák különböző megfigyelési feladatokat mutatnak be, nem felcserélhető technikai szabályokat: a keringő mozdulata nem minta a Sabarhoz vagy a Kathakhoz. Mindig az órádon konkrétan elmagyarázott mozdulat a mérvadó.




