A szék kellék marad, nem tornaeszköz
Ebben a székkel végzett burleszk-koreográfiában a széknek csak a szokásos ülőtestsúlyodat kell megtartania. Nem emelőfigurákhoz, egyensúlyi pózokhoz vagy lendítésekhez való. Még egy nehéz szék is felborulhat, ha oldalra húzod a háttámlát, vagy a súlyodat az alapterületén kívülre helyezed. A háttámla itt csak tájékozódási pont, nem teherbíró kapaszkodó. Ha bármi megcsúszik, megroppan vagy inog, hagyd abba a gyakorlást ezzel a székkel.
Az ülőfelületnek elég helyet kell biztosítania ahhoz, hogy ne csak az elülső szélére tudj leülni. Az erősen párnázott felületen nehezebb egyértelműen érezni, hová ülsz. A sima felületek bizonyos anyagú ruhákkal csúszóssá válhatnak. Ezért a szék, a ruhád és a padló együttese számít, nem a bútor kinézete. Leüléskor a térded maradjon a lábfejed irányába fordítva, ne fordulj el terhelt, mozdulatlan lábon.
A színpadi szándék kezdetben lehet ennyi: „Ezt a helyet én veszem birtokba.” Ha később részletesebben is ki szeretnéd dolgozni, segítségedre lesz egy burleszk színpadi karakter megalkotása. A mai gyakorlás feladata maradjon egyszerű: ugyanaz az útvonal, ugyanaz az ülőpont, egy jól érthető zárókép. A táncterhelésed fokozatos növelésekor is ez érvényes: először egy kontrollált ismétlés, aztán jöhetnek a további ismétlések.




