A két kontaktus különböző feladatot lát el
A flap első talajérintése hangot ad, de még nem viseli a testsúlyodat. A szabad lábad kis ívben előrelendül, az előlábad alatti fémlemez súrolja a talajt, majd elemelkedik róla. A második kontaktus egy lépés: ugyanazt az előlábadat teszed le, és ráhelyezed a testsúlyodat. Mindkét hangot ugyanaz a lábad adja, de csak a második kontaktusnál váltasz támasztólábat.
Az előláb a lábujjpárnák alatti területet jelenti, nem a lábujjhegyeket. Ezért nincs szükséged sem felhúzott vállra, sem spiccelő, görcsös lábfejre. A lazán hajlított térd és a mozgékony boka lehetővé teszi a rövid kontaktust. Ha a talpad a két mozdulat között a talajon marad, különálló hangpár helyett inkább súrlódó hang keletkezik. Ehhez a kéthangú gyakorlathoz nem tartozik külön sarokütés.
Most először két egyforma hosszúságú számolási egységet használsz. Később a flapek máshová kerülhetnek az ütemben, vagy eltérő hangsúlyt kaphatnak. A sztepp alaplépéseinek és a ritmusnak az összekapcsolásáról szóló útmutató elmagyarázza, hogyan illesztheted az ilyen építőelemeket a zenéhez. A megfelelő tanulási keret megtalálásában segít a kezdőknek szóló szteppórák áttekintése: a kisebb technikai gyakorlatokat elégszer kell ismételni, mielőtt hosszabb lépéssorokkal érdemes foglalkoznod.
