A fejben lévő láthatatlan akadályok lebontása
Aki érettebb korban dönt úgy, hogy táncra perdül, gyakran a kételyek láthatatlan falával találja szembe magát. Az aggodalom, hogy nevetségessé válik, hogy nem tanulja meg elég gyorsan a lépéseket, vagy hogy egyedülállóként kísérő nélkül marad, sok embert visszatart az első lépéstől. Ez a bizonytalanság az 50 feletti táncban teljesen normális, de alaptalan. A szenior tanfolyamokon nem a sportteljesítményen vagy a hibátlan koreográfiákon van a hangsúly, hanem a közös élményen és a mozgás örömén.
A gátlás általában a fejben alakul ki, mert a táncot az ifjúkori tanfolyamok szigorú szabályaival vagy a profik tökéletes mozdulataival társítjuk. Az idősebbeknek szóló modern táncajánlatok szakítanak ezekkel a régi mintákkal. Itt nevetnek, ha egy lépés félresikerül, és a zene meghívásként szolgál, nem pedig ütemdiktátorként. A legnagyobb akadály nem maga a mozgás, hanem az a pillanat, amikor először lenyomod a tánciskola kilincsét.






