A báli hagyomány kiindulópont, nem a teljes kép
Ha valaki a Bécsben való táncolásra gondol, talán először egy bécsi keringőt táncoló pár jelenik meg előtte. Ennek a képnek történelmi alapja van: az 1814/15-ös bécsi kongresszus idején a házigazdák bálokkal szórakoztatták az odaérkező küldötteket. Joseph Lanner és a Strauss család táncolható keringői formálták ezt a történetet. A bécsi keringő 2017 novemberében felkerült Ausztria szellemi kulturális örökségének jegyzékébe.
A keringőben a zene visszatérő hármas tagolása súlyáthelyezésekkel és forgómozdulatokkal kapcsolódik össze. Páros táncként összehangoltságot kíván: mindkét táncosnak úgy kell megszerveznie a mozgását, hogy közös egyensúly jöjjön létre. Ezzel a társas tánc egy alapvető feladatát mutatja meg: hogyan hangolódjatok össze zeneileg anélkül, hogy minden mozdulatot előre megbeszélnétek.
Más formák más szempontokat helyeznek előtérbe. A klasszikus balettben a test előre meghatározott pozíciókkal és mozgáselvekkel dolgozik. A kortárs tánc megváltoztathatja ezt a rendet, és például hétköznapi gesztusokat, a talaj közelségét vagy szokatlan mozgásminőségeket vizsgálhat. Egy táncstílus ezért nem csupán lépéseket ír le, hanem azt is, hogyan szervezi a mozgást. A mindennapjaidban ez különbséget jelent: a táncra tekinthetsz társas találkozásként, testet igénybe vevő tanulási feladatként vagy alkotómunkaként. Ezek a megközelítések átfedik egymást, de nem felcserélhetők.






