A kurzusszintek az elvárt önállóságot jelölik
Ha rendszeresen táncolsz Karlsruhe-ban, valószínűleg ismerős számodra egy megszokott menetrend biztonságérzete. Tudod, mi következik, és hosszabb gondolkodás nélkül végre tudod hajtani a mozdulatot. Egy haladó tanfolyamon azonban az is fontos, mi történik, amikor új feladat társul hozzá. Megmarad a ritmusod, miközben megváltoztatsz egy technikai részletet? Vagy ilyenkor újra tudatosan kell összeraknod minden lépést?
Az olyan kurzusnevek, mint a haladó, a továbbépítő vagy a középhaladó, nem alkotnak egységes mércét. Különböző oktatási célokat jelölhetnek. Az egyik tanfolyam bővíti a mozgássorokat, a másik az ismert mozdulatok finomítására összpontosít. A döntő előfeltétel az az önállóság, amelyre az oktatás építhet. Ehhez hozzátartozik, hogy a már ismert feladatokat folyamatos bemutatás nélkül is el tudd végezni, és egy rövid javítást át tudj ültetni a saját mozgásodba.
A rendszeres részvétel is csak azt mutatja meg, milyen gyakran jártál órára. Arról nem árul el semmit, milyen készségek szilárdultak meg közben. Ezért többet mond a tapasztalatod, ha konkrét készségek formájában fogalmazod meg: például önállóan elkezdeni, egy mozgássort kontrolláltan befejezni vagy egy változás közben is megőrizni a tájékozódást. Arról, hogy miért hasznosabb egy tanulási cél egy kurzusszint nevénél, a megfelelő Swing-tanfolyam kiválasztásáról szóló útmutató is ír.










