Ugrás a fő tartalomra
Színpadi koncepció6 perc

Melyik showtánc illik a csoportunkhoz? Töltsd ki a tesztet

Szerző: Bernhard De LucaFrissítve:

Röviden
  • Az elbeszélő műsorszám olyan csoportnak való, amely szívesen játszik szerepeket, és van ideje közös próbákra.
  • A revü olyan csoportnak való, amely több biztos táncelemmel rendelkezik, és örömét leli a változatos színpadi képekben.
  • Egyetlen komikus táncjelenet olyan csoportnak való, amely egy jól körülhatárolt ötletet szeretne alaposan kidolgozni.
  • A megfelelő formátumot a közös lehetőségek határozzák meg, nem pedig néhány különösen tapasztalt tag tudása.

Papíron egy lelkes csoport szinte bármilyen ötletet elbír. A próbán viszont kiderül, hogy mindenki szeretne-e jelmez nélkül is szem előtt lenni, és marad-e még elég figyelem az előadásra a táncrészek között.

A közös biztonság fontosabb az egyéni tehetségnél

Egy showtánc-koncepció itt a produkciótok formáját írja le: egy összefüggő történetet, önálló részekből álló revüt vagy egyetlen humoros táncjelenetet. Egy revühöz nincs szükség folyamatos cselekményre, de legyen felismerhető összefüggés a részek között. Ez lehet közös színpadi attitűd. Egy humoros táncjelenet egy könnyen érthető helyzetre szorítkozik, és szándékosan áttekinthető marad.

A döntésnél az számít, mire képes már együtt a hobbitánccsoportotok. Egy biztos koreográfiában nem kell folyton a melletted álló személyre nézned. Csak ezután marad figyelmed arra, hogy a tekinteteddel, az arcoddal és a testtartásoddal is kifejezz valamit. A helyigény szintén hozzátartozik a közös repertoárotokhoz: a a helyigény szerinti felállási formák megmutatják, miért foglal el ugyanaz a csoport a felállástól függően különböző méretű területet.

A hat kérdésre a legutóbbi közös próbáitok tapasztalatai alapján válaszolj, ne az elképzeléseitek szerint. Ezután külön számold össze az A, B és C válaszokat. A leggyakoribb betű adja a javaslatotokat. Döntetlen esetén a ténylegesen rendelkezésetekre álló próbálási idő és az előadásra való felkészültség legyen mérvadó. Ha a csoporton belül eltérő válaszok születnek, az nem baj: megmutatják, melyik koncepciót nem érzi még mindenki magáénak.

Hat kérdés a közös próbáitokról

  1. Miben érzed magad a legjobban a csoportoddal a színpadon?

    • A: Amikor karaktereket alakítunk, és láthatóan reagálunk egymásra
    • B: Amikor több jól ismert táncrészletet mutatunk be
    • C: Amikor közösen viszünk végig egy rövid komikus jelenetet
  2. Hogyan használod az arckifejezésedet és a testtartásodat a próbáitokon?

    • A: Szeretek hosszabb szakaszokon át egy szerepben maradni
    • B: A táncrészhez igazítom a kifejezésmódomat
    • C: Szeretem egy jól meghatározott pillanatra összpontosítani a kifejezésmódomat
  3. A csoporttal mely mozdulatokhoz térsz vissza legszívesebben?

    • A: Biztos lépéssorokhoz, amelyek közben másra is tudunk figyelni
    • B: Több kész lépéssorhoz, amelyek különböző hatást keltenek
    • C: Néhány jól ismert mozdulathoz, amelyeket tudatosan ismétlünk
  4. Hogyan használjátok ki azt az időt, amikor ténylegesen együtt tudtok gyakorolni?

    • A: Rendszeresen összefüggő koreográfiákon dolgozunk
    • B: Különálló részeket dolgozunk ki, és később összekapcsoljuk őket
    • C: Inkább egy rövid, könnyen ismételhető egységnél maradunk
  5. Min szeretsz különösen dolgozni egy még befejezetlen koreográfiában?

    • A: Azon, hogy a mozdulataink magyarázat nélkül is érthetővé váljanak
    • B: Azon, hogy minden résznek saját karaktere legyen
    • C: Azon, hogy egyetlen helyzet pontosnak és érthetőnek hasson
  6. Mit tartanál meg legszívesebben, ha kevesebb időtök jut a próbára?

    • A: Az összefüggést, ezért kihagyjuk a mellékes elemeket
    • B: A legerősebb táncos részeket, ezért elhagyunk egy teljes szakaszt
    • C: Az egyetlen helyzetet, ezért egyszerűsítünk a megvalósításán

A kiértékelésed

Többnyire A: történetmesélő produkció

Úgy látod, hogy a csoportotok készen áll arra, hogy hosszabb szakaszokon át látványosan cselekedjen, miközben biztonságos mozdulatokat végez. Ezért jó kiindulópont lehet egy történetet elmesélő showtánc, ha van lehetőség összefüggő próbákra. Következő lépésként próbáljatok ki egy rövid részletet külső magyarázat nélkül, hogy lássátok, a színészi játék és a tánc együtt is működik-e.

Többnyire B: egy revü

Több, jól ismert táncelemben és változatos kifejezésmódokban látjátok az erősségeteket. A showtánc-revü úgy használja ezt a repertoárt, hogy nem kíván meg összefüggő történetet. Először állítsátok össze azokat a részeket, amelyek már biztosan mennek, és mindegyiknek adjatok egyértelmű lezárást, mielőtt további szakaszokat dolgoztok ki.

Többnyire C: egy komikus tánckép

A korlátozott terjedelmet és a célzott, közös ismétlést részesítitek előnyben. Egyetlen komikus tánckép egy helyzetre összpontosítja a figyelmeteket, ehhez viszont kifejező előadásmódra és pontos összehangoltságra van szükség. Kezdjetek egy rövid, már meglévő mozdulatsorral, és próbáljátok ki, hogy annak kívánt hatása a nézők számára is felismerhető-e.

A három forma egymás mellett

SzempontTörténet, ARevü, BKomikus táncjelenet, C
ÁbrázolásA szerepek hosszabb szakaszokon át való megtartásaA kifejezésmód váltakozása a táncrészek közöttEgy helyzet különösen szemléletes bemutatása
Közös repertoárA biztos lépések teret hagynak a cselekvésreTöbb önálló táncrészre épülNéhány mozdulat tudatos alkalmazása
Kidolgozási időKülönösen fontosak az összefüggő próbákA részek külön is előkészíthetőkA kis terjedelem célzott ismétlést tesz lehetővé
Jellemző nehézségMagyarázat nélkül nem világos a cselekményA részek önkényes, különálló számoknak hatnakEgy nem egyértelmű ötlet nem tudja elvinni az egész előadást
Ésszerű korlátozásA mellékszálak elhagyásaKevesebb rész teljes kidolgozásaMaradjatok egy helyzetnél

Az összehasonlítás gyakorlati támpontot nyújt hobbicsoportoknak, és nem a tánctudás szintje szerinti besorolás.

Az eredményből körülhatárolt próbaterv lesz

Használd az eredményt munkakeretként, ne végleges címkeként. Írj le egy mondatot: „A produkciónknak elsősorban cselekménnyel, váltakozó táncrészekkel vagy egy komikus helyzettel kell elérnie a közönséget.” Így minden további ötlethez lesz egy mércétek. Ami nem támogatja ezt a célt, annak nem kell bekerülnie a produkcióba.

A esetén a csoport először a színjátszást és a táncot egyszerre próbálja ki. Ha játék közben minden tánclépéssor szétesik, akkor a cselekmény túl összetett a jelenlegi közös repertoárotokhoz. B esetén egy meglévő, egyértelmű kezdettel és lezárással rendelkező táncrész a megfelelő kiindulópont. C esetén maradjatok egyetlen helyzetnél, ahelyett, hogy biztonság kedvéért további ötleteket fűznétek hozzá.

A rendelkezésetekre álló időben az ismétlésre is tervezz. Egy produkció még nem előadásbiztos, ha egyszer már sikerült szóbeli instrukciókkal. A teljes átfutások ráadásul másképp terhelnek, mint a rövid részletek. Az is segít nektek ebben az átmenetben, ha fokozatosan növeled a tánc közbeni terhelést.

Először csökkentsétek a terjedelmet, mielőtt a kimaradt próbákat nagyobb sebességgel próbálnátok pótolni. Így az eredmény akkor is használható marad, ha elmaradnak alkalmak. A teszt nem határozza meg a konkrét történeteteket, a zenék sorrendjét, a szereposztást vagy a jelenetek útvonalait. Ezekről csak akkor döntsetek, ha a forma illeszkedik a közös lehetőségeitekhez.

Gyakori kérdések

  1. Igen, egy kezdő csoport is eltáncolhat egy történetet, ha a mozdulatok biztonságosak, a megjelenítés pedig átlátható marad. Ehhez nincs szükség nehéz lépésekre. Ha azonban minden súlyáthelyezést még tudatosan kell keresni, az leköti a figyelmet, így kevesebb jut a látható reakciókra és a szerepek következetes megformálására.

Egy koncepcióhoz társak kellenek

Az udansa connecten olyan embereket találsz, akik szívesen próbálnának veled egy hobbiszintű show-csoportban. Írd le, mit szeretnél megvalósítani, és mikor tudsz próbálni, hogy az érdeklődők tudják, milyen kereteket keresel.

Egy koncepcióhoz társak kellenek