A tempó fokozatos felépítése teszi felismerhetővé a tanulóváltozatot
Az Alexis Sorbas strandjelenete, amelyet Zorba the Greek címen is ismernek, nem adható vissza pusztán egy lépéssorral. Leginkább az ismerhető fel, ahogy két ember egymás mellett a nyugodt kezdésből fokozatosan egyre gyorsabb mozgásba lendül. A vállkontaktus láthatóvá teszi a közös ritmusukat. Ezért a rövid változatodhoz elég néhány oldalirányú mozdulat, amelyeket először lassabb ütemezéssel, később pedig sűrűbben táncoltok.
Az alábbi gyakorlat egy szándékosan leegyszerűsített tanulóváltozat, nem az eredeti Sirtaki-koreográfia hű mása. A keresztlépések, a mély pozíciók és az ugrások kimaradnak. Az az elv, hogy egy filmjelenetet könnyen gyakorolható mozdulatokra egyszerűsítünk, a Footloose fináléjának tanulóváltozatánál is megmutatkozik.
Különböztesd meg a zene tempóját és a lépések sűrűségét: egyenletes ütésekre először minden második, később minden ütést felhasználhatsz. Ez már önmagában egyértelmű gyorsulásérzetet kelt. Egy ténylegesen gyorsuló felvétel további kihívást jelent nektek. Mindkettőt egyszerre bevezetni szükségtelenül megnehezíti az összehangolódást. Különösen a hosszabb ismétléseknél hasznos, ha tudod, hogyan növeld fokozatosan a tánc közbeni terhelést. Ennél a résznél az a legfontosabb, hogy a lábatok vigye a ritmust, a karotok pedig ne próbálja kikényszeríteni.
