Hogyan formálják kulturálisan a táncrendezvények Bécset

A bécsi báli kultúra története az 1814/15-ös bécsi kongresszusig nyúlik vissza: a vendéglátók bálokkal szórakoztatták az odautazó küldötteket. Az ünneplés és a társasági találkozás így összetartozott. Joseph Lanner és a Strauss család táncolható keringőzenét komponált, és maguk vezényelték zenekaraikat. A tánc itt nem a társadalmi élettől elkülönülő színpadi esemény volt.

A szakmai bálok a báli kultúra egy másik jelentését is megmutatják. A Kávéháztulajdonosok bálja és a Cukrászbál a fennmaradt báli kultúrában a Hofburghoz kötődik. Már az elnevezések is megmutatják, mely szakmai csoportok lépnek fel házigazdaként. Egy ilyen ünnepség ezért nem csupán zenét kínál: nyilvánosan felismerhető keretet ad egy szakmai közösségnek.

A bécsi báli szezon dokumentált képéhez több mint 300 báli éjszaka és olyan rituálék tartoznak, mint a nyitó fanfárok, a debütánsok bevonulása, a „Mindenki keringőzzön!” felkiáltás és az éjféli quadrille. Ez a leírás nem a folyó szezon megerősített eseményszáma. Kulturális szempontból a közös forma a döntő: Az ismétlődő szokások az egyes ünnepségekből felismerhető hagyományt teremtenek.

A bécsi keringő 2017 novemberében felkerült Ausztria UNESCO szellemi kulturális örökségének jegyzékére. Ez a játék, a tánc és az éneklés gyakorlatára utal, nem csupán egy ismert dallamra vagy ünnepi jelmezre.

Egy épület önmagában még nem határozza meg, milyen szerepet kap benne a tánc. Ezt jól példázza a Bécsi Állami Operaház története. Az első udvari operai estélyt 1877-ben tartották, az első, Operabál néven megrendezett eseményre pedig 1935-ben került sor. A második világháború után, 1956-ban rendezték meg újra az Operabált. Ezek a mérföldkövek azt mutatják, hogy még egy magától értetődőnek tűnő hagyomány is ismer megszakításokat és változásokat.

A dokumentált megnyitó formátumában a debütánsok bizottságának bevonulása koreografált műsorral, egy keringővel és a bál vendégek előtti megnyitásával kapcsolódik össze. A megnyitó először gondosan megkomponált képként mutatja be a közös ünnepet. Ha egy ilyen eseménysort szemlélsz, a felállás, az öltözék és a zenei belépő mind a társadalmi mondanivaló részét képezi. Az utána következő tánc más szerepet tölt be, mint ez a nyitány.

Emellett ott van a Bécsi Állami Balett története is: 2005-ben egyesítették az Állami Operaház és a Volksoper balettegyütteseit, az együttes pedig 2010 óta viseli mai nevét. Itt maga a tánc az előadott műalkotás. Egy produkció a mozgáson, a szereposztáson és a zenei megformáláson keresztül saját gondolatot bontakoztathat ki.

Azt, hogy a hatás mennyire függ a választott részlettől, a filmekből és televízióból ismert táncok kapcsán is tapasztalhatod. Egy közvetített bálmegnyitó más benyomást kelt, mint egy teljes este a nézőtéren.

Az 1984-ben létrejött Nemzetközi Tánchetek új fejlődési irányt nyitottak Bécsben. Karl Regensburger és Ismael Ivo alapították a fesztivált, amelyet 1988 óta ImPulsTanznak hívnak. Az előadások és workshopok dokumentált összekapcsolása másfajta hozzáférést kínál, mint egy kizárólag társasági jellegű ünnepi este: a táncot egyszerre nézheted, kipróbálhatod és megvitathatod.

A fesztivál leírt formátumához a Public Moves is hozzátartozik, amely ingyenes szabadtéri órákat kínál. A kulturális különbség a hozzáférésben rejlik. Ha magad is kipróbálsz egy mozdulatot, testileg tapasztalod meg a súlyt, a ritmust és az erőfeszítést, ahelyett, hogy kizárólag kívülről ítélnéd meg. Ez megmagyarázza a formátum jelentőségét anélkül, hogy aktuális időpontot vagy mai részvételi feltételt állítana.

A Tanzquartier Wien 2001 őszén nyílt meg a MuseumsQuartierben, Ausztria első, kizárólag a kortárs táncnak és performansznak szentelt produkciós és rendezvényhelyszíneként. Ezzel ez a művészeti munka kifejezetten erre a célra létrehozott intézményi keretet kapott. A kortárs táncnak nem kell feltétlenül egyértelműen megnevezett szereplőkkel rendelkező történetet elmesélnie. Az ismétlés, a mozdulatlanság, a közelség vagy a kimerültség önmagában is egy előadás tárgyává válhat.

Tájékozódásképpen: Bécs tánckultúrája nem szűkíthető le az ünnepélyes páros forgásokra. A báli hagyomány és a művészi kísérletezés különböző társadalmi kérdésekre ad választ. A tanulás és a táncélet tágabb összefüggéseiről a Tánc Bécsben oldalon olvashatsz; a konkrét rendezvényadatok az aktuális bejegyzésekbe valók, nem ebbe a történeti áttekintésbe.