A fejlődési szint határozza meg a tanulási feladatot
Ha szeretnéd elhelyezni a stuttgarti gyermektáncot, érdemes megnézni, milyen feladatokat végeznek az órán. A kisgyerekek például azt tanulják, hogy a zene megállásakor megálljanak, gyors és lassú mozdulatok között váltsanak, vagy megtalálják az utat a teremben. Az állatfigurák és a rövid történetek érthetővé teszik ezeket a feladatokat. Egy jól sikerült óra ezért még nem feltétlenül eredményez bemutatható koreográfiát.
Ahogy a gyerekek egyre több tapasztalatot szereznek, célzottabban tudják ismételni a mozdulatokat: áthelyezni a testsúlyukat egyik lábukról a másikra, kontrolláltan befejezni egy fordulatot, vagy a közös ütemre belépni. Az életkor önmagában nem írja le, hogy erre mennyire állnak készen. A figyelem, a mozgásban szerzett tapasztalat és a csoportban érzett jó közérzet szintén számít. Egy visszahúzódó gyerek először megfigyelheti az órát, majd később bekapcsolódhat, ettől még nem alkalmatlan.
A fiataloknak már összetettebb feladatokat is adhatsz, például irányváltásokkal, különféle mozgásminőségekkel vagy saját maguk által kidolgozott változatokkal. Növekedés közben előfordulhat, hogy a már megszokott mozdulatok átmenetileg szokatlannak érződnek. Ilyenkor az egymáshoz való hasonlítgatásnál hasznosabbak az egyénre szabható feladatok. A stuttgarti táncoktatás és tánckultúra áttekintése a gyermekeknek és fiataloknak szóló kínálatot a többi tánclehetőség összefüggésében mutatja be.








