A közös úthoz nincs szükség átlagra
Párban a természetes lépéshossz nem előre meghatározott. A hosszabb láb nem jelenti automatikusan a mércét, a kisebb termetű félnek pedig nem kell a végletekig megnyújtania a lépéseit. Az számít, mekkora utat tudtok mindketten egyenes felsőtesttel, utólagos felzárkózás nélkül megtenni. Ez kezdetben jóval kevesebb is lehet, mint amennyit a mindennapi járás során megszoktatok.
Az egyenes gyakorlás során az egyik fél előre, a másik hátrafelé mozog. Emiatt egy nagy előrelépés kényelmesnek tűnhet, miközben a másik fél már hátrafelé kitér. Közösen ítéljétek meg a megtett utat: ha változik a távolság köztetek, hirtelen megfeszül a karotok vagy megdől valamelyikőtök felsőteste, akkor ehhez a próbához túl nagy volt a távolság. Nincs szükségetek pontos centiméterértékre.
Az oldalirányú résznél arra is figyeljetek, hogy egyikőtök se siessen előre egy széles oldalirányú lépéssel. A következő feladatok ezért először különválasztják a hosszanti és az oldalirányú mozgást. Közben tartsátok meg a már ismert számolást; a megfelelő Foxtrot-tempó megkönnyíti a későbbi zenére táncolást. Az új figurák egyelőre maradjanak ki. Az ismert Foxtrot-figurák összekapcsolásának csak akkor van értelme, ha az egyenes alaplépés-sorozat térbeli korrekciók nélkül végigmegy.



