Nézzetek együtt előadást Londonban
Az udansa connecten olyan embereket találsz Londonban, akik szívesen töltenének veled egy táncos estét nézőként. Egy közös színházlátogatás akkor is jó kiindulópont lehet, ha még nincs táncos tapasztalatod.
Színpadi kultúra6 perc
Táncszínház Londonban: a színpadok és a történelem megértése
Szerző: Bernhard De LucaFrissítve:
- London tánckultúráját nézőként a balett, a kortárs tánc és a Hip-Hop-színház világán keresztül ismerheted meg.
- A Royal Ballet 1931-ben jött létre a Sadler's Wells Theatre-ben, Vic-Wells Ballet néven.
- A Breakin' Convention 2004-ben indult hiphop-színházi fesztiválként, a Dance Umbrella-t pedig 1978-ban alapították a modern és kortárs tánc támogatására.
- A történelmi színpadi portrék művészeti összefüggéseket tárnak fel, de nem igazolják az aktuális előadásokat vagy időpontokat.
Ha új vagy Londonban, az előadások műfajainak nevei eleinte idegen nyelvnek tűnhetnek. Mögöttük különböző elképzelések állnak arról, mit mesélhet el a test, és milyen figyelmet vár el tőled egy este.
- MeghatározásTársulat
A társulat olyan művészeti együttes, amely táncműveket hoz létre és ad elő. A neve magát a csoportot jelöli, nem automatikusan azt a színházat, ahol megnézed.
A balett története társulatokat és színházakat köt össze
A Londonban tartott táncelőadások esetében először a társulat, a játszóhely és a mű közötti különbséget érdemes tisztázni. A Royal Ballet egy társulat; a Royal Opera House egy színház; a Csipkerózsika egy balett. Ezek a fogalmak különböző kérdésekre adnak választ: Ki táncol, hol adják elő, és melyik darabot mutatják be?
Ez a kapcsolat történelmi fejlődés eredménye. Ninette de Valois 1931-ben Lilian Baylis támogatásával alapította meg a Vic-Wells Balletet az újranyitott Sadler's Wells Theatre-ben. 1939-ben a társulat a Sadler's Wells Ballet nevet kapta. 1946 februárjában a Csipkerózsika új színrevitelével a Covent Garden-i Royal Opera House-ba költözött. Az 1956-os királyi oklevél nyomán kapta a Royal Ballet nevet.
Ezzel párhuzamosan más fejlődési utak is voltak: Marie Rambert 1919-ben tánciskolát nyitott Notting Hill Gate-ben, amelyből később társulat alakult. Alicia Markova és Anton Dolin 1950-ben megalapította a Festival Balletet, amelyet később English National Balletnek neveztek el.
Számodra, nézőként ez a történet megmagyarázza, miért nem azonosítható egy színház neve egyetlen esztétikával. A klasszikus balett gyakran rögzített pozíciókkal, tiszta vonalakkal és kidolgozott szerepekkel dolgozik. Ettől még egy társulat nagyon különböző műveket táncolhat. A Londonban táncolásról szóló útmutató a színházlátogatást a tánchoz való másfajta kapcsolódási módok mellé helyezi.
A fesztiválok művészi nézőpontokat kapcsolnak össze
Egy fesztivál nem táncstílus. Műveket rendez egymás mellé, és ezzel összefüggést teremt közöttük. A Breakin' Convention 2004-ben indult a Sadler's Wellsben, Jonzi D. alapításában. Kiindulópontja a hiphoptáncszínház volt: a hiphopkultúra mozgásformáit előadások és ismeretátadás céljából kapcsolták össze. A virtuóz technika ilyenkor egy karaktert, konfliktust vagy csoportdinamikát tehet láthatóvá, ahelyett, hogy önálló mutatványként jelenne meg.
A Dance Umbrella fesztivált Val Bourne és Jeremy Alliger alapította 1978-ban. A fesztivál modern és kortárs táncot mutatott be London különböző játszóhelyein, többek között a The Place-ben és a Barbican Theatre-ben. A fesztivál neve tehát nem egy állandó együttest jelöl, ellentétben egy társulat nevével.
A The Place-nek saját története van a helyszínét illetően. 1969-ben a Contemporary Ballet Trust átvette a Camdenben, a Duke's Roadon található egykori gyakorlótermet, ahol többek között megalakult a London Contemporary Dance Theatre. A hatodik Sadler's Wells Theatre a történelmi helyszínén 1998-ban nyílt meg.
Ezek a nevek történelmi tájékozódási pontokat adnak, de nem jelentenek ígéretet a mai műsorról. Egy stílusmegjelölés sem árulja el egy este teljes formáját. Arról, hogyan nyer jelentést a mozgás folyamatos cselekmény nélkül, a Történetek és képek a kortárs koreográfiákban című cikkben olvashatsz.
A hirdetésen szereplő nevek helyes értelmezése
Helyes
- A társulat nevét a fellépő együttesre utaló jelzésként értelmezd
- A fesztivál nevét különböző alkotások kereteként értelmezd
- A színpadi portréban szereplő évszámot történelmi utalásként értelmezd
Tévhit
- Összetéveszteni a társulatot a színházzal
- Egyetlen táncstílusra következtetni a fesztivál nevéből
- Az alapítás történetéből következtetni egy aktuális időpontra
Egy előadás megmutathat neked valamit, amire még nincsenek megfelelő szavaid.
Nézni annyi, mint észrevenni a kapcsolatokat
Nem kell ismerned a lépéseket ahhoz, hogy kövess egy táncelőadást. A megfigyeléshez három szempont segít: a testek, a tér és az idő. A testeknél feltűnhet a közelség, az ellenállás vagy a közös mozgásimpulzus. A térben az útvonalak és távolságok változtatják meg a kapcsolatokat. Az időt az ismétlés, a gyorsulás és a mozdulatlanság teszi érzékelhetővé, akkor is, ha nem szól zene.
Nem minden mozdulat fordítható le egyértelmű üzenetre. Egy jelenet kibontakoztathat egy hangulatot vagy egy testi problémát anélkül, hogy elejével és feloldásával rendelkező történetet mesélne el. Ez nem jelenti azt, hogy rosszul érzékelsz. Egy visszatérő gesztus később másként hathat, mert megváltozik a partner, a fény vagy a tempó.
A színpadi mozdulatok viszont átkerülhetnek a társas táncba. A Lambeth Walk az 1937-es Me and My Girl musicalből származik. A büszkén lépkedő színpadi koreográfiából Adele England társas táncot alkotott, amely a streathami Locarno Dance Hallból terjedt el. Itt egy megformált figura olyan mozdulattá vált, amelyhez bárki csatlakozhatott.
A színházi esten ráadásul az egész test többet árul el, mint egy elszigetelt lábmozdulat. A táncmozdulatok megfigyelésekor elkövetett tipikus hibákról szóló cikk elmagyarázza, miért tartozik össze az irány, a testsúly és a tekintet. Ez nézőként is érvényes, anélkül, hogy utánoznod kellene a mozdulatot.
Kétféleképpen élhetsz át egy táncestet
Történet
Követed a szereplőket és a konfliktusokat
A cselekmény segít fenntartani a figyelmedet
Felismered a szereplők közötti találkozásokat, döntéseket és változásokat. A gesztusok és az ismétlődő mozdulatok segítenek nyomon követned a kapcsolataikat. Még ha el is kerül egy részlet, a történet menete akkor is érthető maradhat.
Kompozíció
Formákat és változásokat követsz
Maga a mozgás válik a vizsgálódás tárgyává
Megfigyeled, hogyan rendezik el a testek a teret, vagy hogyan változtatnak meg egy ritmust. Az ismétlés és a kontraszt kapaszkodót ad a figyelmednek. Egy este testileg is megszólíthat, anélkül, hogy cselekvésre késztetne.
Gyakori kérdések
Nem, nincs szükséged tánctapasztalatra ahhoz, hogy balettelőadásra menj. A szereplők közötti kapcsolatok, a zenei változások és a térbeli minták szakkifejezések ismerete nélkül is felismerhetők. A technikai tudás később további részleteket tárhat fel, de nem előfeltétele annak, hogy megértsd az előadást.
A balett egy kidolgozott technikával rendelkező tánchagyományt jelent, míg a táncszínház gyakran színházi eszközökkel ötvözi a mozgást. Ide tartozhat a beszéd, a hétköznapi cselekvések vagy a szokatlan színpadi helyzetek alkalmazása. A határok átjárhatók: a balett is lehet történetmesélő vagy absztrakt, a táncszínház pedig pontosan megkoreografált.
Kifejezett engedély nélkül ne filmezz egy táncelőadáson. A képernyők fénye és a magasba tartott készülékek zavarják a többiek kilátását, emellett a zenéhez és a koreográfiához fűződő jogok is érintettek lehetnek. Az engedély egy adott részlet rögzítésére nem jelenti automatikusan azt, hogy az egész előadást felveheted.
Egy szokásos színházlátogatásra megfelelő választás a kényelmes, ápolt hétköznapi öltözet. Nem kell a színpadon látható táncstílushoz igazítanod az öltözködésedet. A legfontosabb, hogy kényelmesen ülj, és olyan ruhát viselj, amely nem ad zavaró hangokat, például nem zizeg vagy csörög.
