Quickstep ugrálás nélkül: Ennyi elég a tanfolyamhoz és a bálhoz

Az ugrások nélküli Quickstep nem az igazi tánc ideiglenes helyettesítője. A figurái között olyan mozdulatok is vannak, amelyekhez nincs szükség repülő fázisra. A kezdőkurzuson ezek a figurák adják az oktatás alapját: megtanulod összekapcsolni a különböző hosszúságú lépéseket, miközben a táncpartnereddel együtt haladsz. Egy negyedfordulathoz vagy egy csúszó chasséhoz nincs szükség plusz szökkenésre ahhoz, hogy betöltse a szerepét.

A teljes értékű kezdéshez az számít, hogy a lépéseitek összhangban legyenek, nem az, hogy egyszerre emelkedjen el a lábatok a talajról. A gyors zene már önmagában is figyelmet igényel. A rövid lépéseknek időben kell megérkezniük, miközben párként kapcsolatban maradtok. Az ugrások egy újabb feladatot jelentenének, amelyre nincs szükség.

Egy bálon sem kötelező általánosságban ugró figurákat bemutatni. Egy könnyen áttekinthető, csúszó figurákból álló repertoár elegendő lehet egy egész tánchoz, ha biztonságosan meg tudod ismételni, és az adott helyhez tudod igazítani. A figurák összekapcsolása fontosabb, mint az, hogy folyton újabb önálló figurákat tanulj. Ezzel az elvvel a Foxtrott-figurák összekapcsolásánál is találkozhatsz, még ha a konkrét kapcsolódási módok Quickstepben mások is.

A „szökdelés” szót a hétköznapokban pontatlanul használjuk. Néha valódi ugrást jelent, máskor csak ruganyos vagy könnyednek tűnő mozgást. A tanfolyam kezdetén hasznos különbséget tenni: a mozgékony test és a felemelt, szabad láb még nem jelenti azt, hogy ugrasz. A standard táncban megjelenő általános emelkedő mozgás külön technikai téma, és nem arra utasít, hogy további repülési szakaszokat iktass be.

Fordítva, a „sikló” mozgás nem azt jelenti, hogy mindkét talpadat végighúzod a táncparketten. A testsúlyod egyik lábadról a másikra helyezed át, a szabad lábadnak pedig szabadon kell mozognia. Itt a kifejezés a mozgás folyamatos áramlását írja le. Ha a szökdeléstől tartva megfeszíted a térded, és a lábadat a talajhoz tapasztod, éppen a rövid, gyors lépéseket nehezíted meg magadnak.

Az sem szükséges, hogy minden gyors lépésnél látványosan felfelé emelkedj. Egy lépés rövid időtartama nem jelenti azt, hogy ugranod kell. Táncolhatsz gyorsan és a talaj közelében anélkül, hogy megmerevednél. Így a valódi feladat marad a középpontban: a zenéhez illeszkedve haladtok tovább, ahelyett hogy az előírt lépések közé további felfelé irányuló lendületet iktatnátok.

Ha később szökdelések kerülnek bele, nem elég ugyanazt a sort egyszerűen energikusabban eltáncolni. Az elrugaszkodás és a talajra érkezés további követelményeket támaszt: a testednek kell létrehoznia a lendületet, tompítania a talajra érkezést, majd kontrolláltan folytatnia a mozgást. A levegőben nem tudod utólag megváltoztatni a talajon nyújtott támaszt. Ezért ehhez a mozgáshoz külön felkészülés kell, nem csupán több bátorság.

Párban ez mindkét táncost érinti. Az eltérő időzítés vagy mozgásterjedelem bizonytalanná teheti a közös kapcsolatot. Ennek megtartását nem szabad a karokra bízni. Egy biztonságosan végrehajtott, sikló lépéssor megmutatja, hogy össze tudjátok hangolni a ritmust és a mozgásirányokat, de még nem bizonyítja, hogy az ugrómozgásokat is együtt uraljátok. A fizikai terhelés megértéséhez segítséget nyújt a terhelés és a célzott edzés megkülönböztetése a tánccal történő izomépítés témájában.

Ezekből a további követelményekből nem következik, hogy valamikor mindenképpen meg kell tanulnod a szökdeléseket. A tánctudásodat pontosabb kapcsolódásokkal, megbízhatóbb súlyváltásokkal és nyugodtabb közös mozgással is fejlesztheted. Ez a kurzusokon és a bálokon is jól működő fejlődési irány. Ha később tudatosan szeretnéd megtanulni a levegőben végzett mozgásokat, az egy új mozgásfeladatot jelent, nem pedig egy hiányosság pótlását a már megtanult Quickstepben.