A színpadi néma dráma megfejtése
Aki felnőttként kezd el klasszikus tánccal foglalkozni, a stúdióban többnyire a saját testtartására és a lépések pontos kivitelezésére összpontosít. A balett igazi varázsa azonban csak akkor bontakozik ki, ha megérted, mit is mesélnek valójában a táncosok a színpadon. A 19. század nagy művei, mint a Hattyúk tava vagy a Giselle, egy magasan fejlett, történelmi jelnyelvet használnak, amely messze túlmutat a puszta esztétikán. Ha megfejted ezeket a kódokat, az állítólag poros darab egy csapásra intrikákkal, szerelemmel és árulással teli, lebilincselő drámává válik.
Ahhoz, hogy mély megértést fejlessz ki a klasszikus repertoár iránt, nem kell professzionális tanulmányokat végezned. Bőven elég, ha hidat építesz a zene, az írott librettó és az előadók néma gesztusai közé. Ezek közül a gesztusok közül sok erősen formalizált, és szinte minden romantikus és klasszikus darabban visszatér. Felismerésük nemcsak a nézői látásmódodat élesíti, hanem elmélyíti a saját táncos kifejezőkészségedet is az órákon, amikor a felnőtt táncszínházban vagy kisebb koreográfiák során valódi kifejezésmódról van szó.
