Harlem aszfaltjától a világ táncstúdióiig
Aki a streetdance zenei gyökereire gondol, hamar a hetvenes években találja magát. A Litefeet ezzel szemben a 2000-es évek végének szülötte, és közvetlenül Harlem és Bronx metróiban, illetve utcáin született. A név magáért beszél: a táncosok lábai természetellenesen könnyűnek tűnnek, mintha csak az aszfalt felett lebegnének. Ez a súlytalanság különbözteti meg alapvetően a Litefeet stílust az olyan földközeli stílusoktól, mint a Breaking. A mély, földhözragadt groove-ok helyett itt a gyors, percenként körülbelül 100-110 ütéses ritmusok dominálnak. A zene, amelyet gyakran Litefeet- vagy 2-perces számoknak neveznek, kemény pergődobokkal és energikus vokális kántálással hajtja a táncosokat.
A stílus technikai DNS-e a felsőtest extrém izomfeszültségén alapul, miközben a lábak lélegzetelállító tempóban bonyolult lépéskombinációkat hajtanak végre. Egy markáns elem, amely bekerült a globális popkultúrába, az újhullámos korszak Harlem Shake táncstílusa. Ennek során a vállakat ritmikus, szinte remegő izolációval mozgatják előre-hátra. A régebbi stílusokkal ellentétben a Litefeet táncosok intenzíven használják ruházatukat is: a sapkákat és sneakereket a kéz és a láb ügyes trükkjeivel pörgetik a levegőben az előadás közben, anélkül, hogy a tánc folyamatossága megszakadna. Aki meg akarja érteni ezt a dinamikát, annak érdemes megismerkednie az olyan rokon koncepciókkal is, mint a House Dance alapok, amelyek szintén a fürge lábmunkára építenek.
